Ön a   975320.     látogató
Bűnmegelőzés és áldozatsegítés
Budapesten
Józsefvárosi modellprogrammal | TÁMOP 5.6.1 C 11/1-2011-0002
Partnereink:
 
A projektről
Megvalósult programok
Hírek
Hasznos információk
Galéria / Videók
Letölthető dokumentumok
Partnerek
Elérhetőségek
     
Partnerek | Budapest Főváros Kormányhivatala
ESEMÉNYNAPTÁR
Budapesten és vidéken
December
1 K
2 Sz
3 Cs
4 P
5 Sz
6 V
7 H
8 K
9 Sz
10 Cs
11 P
12 Sz
13 V
14 H
15 K
16 Sz
17 Cs
18 P
19 Sz
20 V
21 H
22 K
23 Sz
24 Cs
25 P
26 Sz
27 V
28 H
29 K
30 Sz
31 Cs

Budapest Főváros Kormányhivatala

A közigazgatás átalakításának egyik fő állomásaként a fővárosi és megyei kormányhivatalok 2011. január 1-jén kezdték meg működésüket. A történelmi léptékű változás célja a jó állam megteremtése, amely szolgáltatásaival hatékonyan szolgálja polgárait, humán és anyagi erőforrásaival ésszerűen gazdálkodik, megvalósítja az egyablakos ügyfélszolgálatot.

Az erős jogosítványokkal rendelkező fővárosi, valamint a 19 megyei kormányhivatal a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok jogutódaként, azok bázisára építve, valamint a területi államigazgatási szervek egy részének részleges integrációja útján – a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. CXXVI törvény, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII.21.) Kormányrendelet rendelkezéseire alapozva – jött létre.

A kormány egységesíti, és átláthatóbbá teszi az állami szervek korábbi, szerteágazó, minden megyében külön az adott ügytípushoz rendelt ügyfélszolgálattal, eltérő ügyfélfogadási idővel, eltérő dokumentumállománnyal, ügyfélbarátnak egyáltalán nem nevezhető hivatali működését.

A kormányhivatal a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve. Ellátja különösen a helyi és kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, a területfejlesztési intézmények törvényességi felügyeletét, a jogszabályok által hatáskörébe utalt hatósági jogköröket, a Kormány által meghatározott, a területi államigazgatási szerveket érintő koordinációs, ellenőrzési, informatikai, képzési és továbbképzési feladatokat, valamint közreműködik a jogszabályok által meghatározott egyéb feladatok ellátásában. A korábbi közigazgatási hivatal alkotja – a már korábban integrált szakigazgatási területek kivételével – a kormányhivatal törzshivatalát, kiegészülve az integrációban érintett szervezetek funkcionális feladataival (humánpolitika, pénzügyi adminisztráció, informatika, jogi tanácsadás, nemzetközi kapcsolatok). Ehhez csatlakozik tizenhárom korábbi állami hivatal fővárosi szervezete, amelyek a kormányhivatal szakigazgatási szerveiként végzik szakmai munkájukat.

Az Igazságügyi Szolgálat, mint szakigazgatási szerv, a Fővárosi Igazságügyi Hivatal jogutódjaként működik, és 95 kormánytisztviselővel ellátja a pártfogó felügyelői, a mediáció, a jogi segítségnyújtás és az áldozatsegítés feladatait. A szolgálat a pártfogó felügyelői, a mediáció és a jogi segítségnyújtás tekintetében fővárosi illetékességgel jár el, míg az áldozatsegítés tekintetében ilyen illetékességi szabály nincs, a kérelmező bármelyik áldozatsegítő osztálynál előterjesztheti kérelmét.

Az Igazságügyi Szolgálat szervezeti egységeként működő Áldozatsegítő Osztály (továbbiakban: Áldozatsegítő Osztály) 2006 óta látja el az áldozatsegítéssel kapcsolatos feladatokat. A hazai áldozatsegítő szolgálatok öt és fél évnyi működésének időtartama alatt – a gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével – több olyan jogszabály módosításra is sor került, amelyek az áldozatok mind teljesebb támogatásának biztosítását célozták.

A szervezet tevékenysége összhangban van az áldozatok állam általi kompenzációjának alapelveivel, amelyek az Európa Tanács, az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Európai Unió dokumentumai szerint az alábbiak:

  • A szándékos, erőszakos bűncselekmények áldozatai, továbbá ezek halála esetén eltartottjaik, illetve közvetlen családtagjaik részesülhetnek kompenzációban. 
  • Állami kompenzáció fizetésére akkor van lehetőség, ha a fent említett cselekménynek súlyos testi sérülés, egészségromlás, lelki, érzelmi sérelem, vagyoni kár a következménye.
  • Területi elv: az állami kompenzációt az állam fizeti, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették. 
  • Az állami kompenzáció nem jelenti a teljes kártalanítást. Minimálisan a keresetkiesésre, a lelki és fizikai sérülések kezelésére, a temetési költségekre, az eltartottak esetén a tartásdíj-kiesésre terjed ki, és az államok maximalizálhatják a fizetendő kompenzáció mértékét. 
  • Az állami kompenzáció fizetésének az alapja a társadalmi szolidaritás és méltányosság, erre tekintettel az államok vizsgálhatják az áldozat rászorultságát, vagyoni és jövedelmi helyzetét. A kompenzáció megállapítása során az államok vizsgálhatják az áldozat bűncselekménnyel és a sérüléssel kapcsolatos magatartását is. 
  • Szubszidiaritás elve: akkor kerül sor állam általi kompenzáció fizetésére, ha más forrásból (elkövető, társadalombiztosítás, biztosítás) nem lehetséges az áldozat teljes kártalanítása.
  • Kettős kártalanítás elkerülése: a más forrásból megtérült károk összegével a kompenzáció összege csökkenthető, vagy visszakövetelhető. Az államra szállnak át a kártérítési követeléssel kapcsolatos jogok.
  • Az állami kompenzáció megállapítása és kifizetése független attól, hogy az elkövetőt azonosították-e, vád alá helyezték, vagy elítélték-e

A Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiájának kialakításakor az európai uniós megközelítés alapján határozták meg a bűnmegelőzés fogalmát. Az Európai Közösségek Bizottságának (továbbiakban: Bizottság) értelmezésében a bűnmegelőzés olyan folyamatos és strukturált együttműködés vagy eseti kezdeményezés, amely hozzájárul a bűnözés, mint társadalmi jelenség mennyiségi és minőségi visszaszorításához. A Bizottság szerint a bűnmegelőzésnek három fő gyakorlati területe van: a bűnalkalmak redukálása, a bűnözést elősegítő társadalmi és gazdasági tényezők csökkentése, az áldozatok tájékoztatása és védelme.

A Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiájában megfogalmazott kettős cél – áldozattá válás megelőzése, az áldozatok segítése – megvalósítására is törekszik az áldozatsegítő szolgálat az áldozatsegítő tevékenység során. Ugyanakkor az áldozattal kapcsolatos ügy lefolytatása során nagy empátiával, a hivatalos nyelv közérthető alkalmazásával járunk el, célunk a gyors és ügyfélbarát eljárás követelményének teljesítése. A fentiekben meghatározott feladatok ellátása során nagyon fontos a lakosság tájékoztatása, a célok megvalósítása érdekében – eddigi tapasztalataink alapján is – feltétlenül szükségesnek tartjuk a bűncselekmények áldozataival foglalkozó további szervezetekkel való együttműködést.  

Tekintettel arra, hogy hazánkban a fővárosi áldozatsegítő szolgálat intézi a legnagyobb számú áldozatsegítési ügyet, itt található a legnagyobb számú együttműködő partner is. Az áldozatok ügyeinek minél teljesebb megoldása érdekében elengedhetetlen a napi kapcsolattartás – többek között – BRFK-val, annak kiemelt osztályaival, a 22 rendőrkapitánysággal, valamint fontos az önkormányzatok és intézményeik saját feladatkörében kifejtett segítsége, továbbá a civil szervezetek bevonása is.

www.kormanyhivatal.hu


     
Copyright © Minden jog fenntartva.   Budapest Főváros Kormányhivatala   2013. Oldaltérkép