Ön a   1178198.     látogató
Bűnmegelőzés és áldozatsegítés
Budapesten
Józsefvárosi modellprogrammal | TÁMOP 5.6.1 C 11/1-2011-0002
Partnereink:
 
A projektről
Megvalósult programok
Hírek
Hasznos információk
Galéria / Videók
Letölthető dokumentumok
Partnerek
Elérhetőségek
     
A projektről | Társadalom és bűnözés
ESEMÉNYNAPTÁR
Budapesten és vidéken
Május
1 V
2 H
3 K
4 Sz
5 Cs
6 P
7 Sz
8 V
9 H
10 K
11 Sz
12 Cs
13 P
14 Sz
15 V
16 H
17 K
18 Sz
19 Cs
20 P
21 Sz
22 V
23 H
24 K
25 Sz
26 Cs
27 P
28 Sz
29 V
30 H
31 K

Társadalom és bűnözés

A bűnözés Magyarországon a rendszerváltozást követően robbanásszerűen növekedett (összes ismertté vált bűncselekmény 1989-ben: 224.943; 2001-ben: 465.694; 2005-ben: 436.522, 2009-ben: 394.034 - Az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi  Bűnügyi Statisztika adatai szerint.-, 2010-ben 447.186), ugyanakkor az utóbbi tíz évben egy egyensúlyi szint látszik kialakulni. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) Statisztikai és Elemző Osztálya által 2010-ben készített, az ezredfordulót követő bűnözési helyzetet elemző  tanulmány -Kó József - Kerezsi Klára: Az Áldozatsegítő Szolgálat hatékonyság-vizsgálata, Budapest, 2008alapján ismertté vált bűncselekmények többsége közvetlenül sérti a lakosság vagyon- és személyi biztonságát, illetve kedvezőtlenül befolyásolja az életminőséget (vagyon elleni bűncselekmények száma 2007-ben: 276.193; személyt közvetlenül támadó bűncselekmény 2007-ben: 18.717). A regisztrált bűncselekmények legnagyobb hányadát még mindig a vagyon elleni bűncselekmények jelentik (2006-ban: 61,1%; 2009-ben: 64%), amelyekhez „hozzá adódnak” a vagyon elleni ún. kriminális szabálysértések, amelyek éves átlaga 5-10.000 esetet jelent. Utóbbi esetekben hiányoznak a sértetteknek a büntetőjog biztosította garanciák és védelmek.

A tanulmány által vizsgált időszakra jellemző, hogy a természetes személy sértettek száma a 2010. évig csökkenő tendenciát mutatott, évi 200.000 körül alakult. Azonban a 2010. évben az előző év adataihoz viszonyítva ismét emelkedett az áldozatok száma. 

A bűnügyi statisztika szerint leggyakrabban a felnőtt korú népesség válik bűncselekmények áldozatává, míg – a közvélekedéssel ellentétben – az idősebb korosztály az átlagosnál jóval kevesebb valószínűséggel lesz bűncselekmény sértettje, azonban az idős korosztály bűnözéstől való félelme, szorongása igen erős. Jellemző, hogy a fiatalabb népesség az átlagosnál gyakrabban követ el erőszakos bűncselekményeket, az elkövetői és sértetti szerepek gyakran átjárhatóak.

Több állami és nem állami szervezet közvetve foglalkozik a sértettekkel, illetve a bűncselekmény okozta krízis, nehézségek kezelésével, a veszélyhelyzet bekövetkeztének megelőzésével (pl. gyermekvédelmi, egészségügyi szolgálatok, telefonos segélyszolgálatok, országos/nemzetközi civil szervezetek), ezen szervezetek által nyújtott szolgáltatások – helyi szinten történő - összekapcsolása az áldozatsegítő rendszer által nyújtott szolgáltatásokkal a jelenleginél sokkal komplexebb és hatékonyabb ellátórendszert biztosíthatna. 

A településeken élők biztonságérzetét befolyásolja a szomszédok, lakóközösségek, településrészek közötti nézeteltérések felmerülése is. Ezért szükség van a konfliktusok békés, erőszakmentes megoldásának helyben alkalmazható módszereinek megismertetésére, illetve a már elkövetett bűncselekmények hatásainak csökkentésére, és ezzel együtt az ismételt bűnelkövetés elkerülésére. Az ilyen beavatkozások alkalmazásával elkerülhető, hogy a településen élők konfliktusai bűncselekmények elkövetéséhez vezessenek, így nagyban hozzájárulnak mind a településen élők biztonságérzetének növeléséhez, mind az áldozattá válás megelőzéséhez.


     
Copyright © Minden jog fenntartva.   Budapest Főváros Kormányhivatala   2013. Oldaltérkép