Összefoglaló
A kerületben a legjelentősebb problémát a kábítószer-fogyasztás és az ehhez kapcsolódó egyéb bűncselekmények jelentik. Az elkövetők leggyakrabban a perifériára szorult társadalmi rétegből kerülnek ki, sokszor fiatal- vagy gyermekkorúak. Az utóbbi esetek mindegyikében felmerül a szülői felelősség, avagy annak jellemzően teljes hiánya.
A kábítószer-bűnözés elleni küzdelem a Budapesti Rendőrkapitányság Kábítószer-ellenes Szolgálatának feladata lenne, de a jelentős befektetett energia révén a kerületi rendőrök is elértek eredményeket, noha a harc kilátástalannak tűnik, hiszen a terjesztői körök száma egyre nő. Az elkövetők felelősségre vonását nehezíti az, hogy nehéz a tanúkat, áldozatokat vallomásra bírni.
Az elhasznált tűk közterületen való elszórása valóban nagy problémát jelent. A rendőrség valóban ismer néhány elkövetőt, azonban nem könnyű a fellépés, hiszen szigorú feltételeknek (pl. tanúvallomások beszerzése a kábítószert vásárlóktól) kell megfelelni annak érdekében, hogy az elkövetőkkel szemben szankciókat, kényszerintézkedéseket alkalmazhassanak.
Józsefvárosban felülreprezentált a hajléktalan személyeket ellátó intézmények száma. Kilenc fenntartó működtet szociális alapszolgáltatásokat, és szakellátásokat több telephelyen, azaz itt koncentrálódik a fedél nélküli emberek ellátásának a többsége a fővárosban.
A kerületben egyre nagyobb gondot jelent a fiatalkorú és gyermekkorú elkövetők számának emelkedése. A jelenség leküzdése érdekében a rendőrség már kezdeményezett egyeztetést szakmai szervezetekkel. Kiskorú által elkövetett bűncselekmény esetén a szülővel próbál együttműködni a rendőrség, az erre való készség hiányában azonban minden esetben kezdeményezik a fiatal zárt intézetben történő elhelyezését. A 18 éven aluliakkal kapcsolatos rendőrségi eljárásokat a Fiatalkorúak Ügyészsége felügyeli.
A Szomszédsági Tanács elnöke – saját, közvetlen tapasztalataira alapozva – jelezte, hogy nagy a bizalmatlanság az emberekben a rendőrséggel, és általában a hivatalokkal szemben. Azok is, akik alapvetően támogatják a változásokat (pl. felújítások), mégis – egy felmérés szerint – szinte egyöntetűen úgy gondolják, hogy „nincs értelme bejelentést tenni”. A térfigyelő kamerák is rombolják a bizalmat, mert az emberek úgy érzik, hogy csak a szabálytalanul parkolókat figyelik. A közösségi rendőrségi eszközök alkalmazása nagyon fontos, legnagyobb jelentősége pedig annak van, hogy a lakosok tegyenek a saját biztonságuk és környezetük érdekében a nyugati példákhoz hasonlóan. Véleménye szerint leginkább égető kérdés az, hogy „hogyan lehet tenni a rendőrség felé irányuló bizalom megteremtése érdekében?”.
Az ismertté vált bűncselekmények és bűnelkövetők magas kerületi számának következtében a kerületi lakosság és az itt megfordulók áldozattá válásának kockázata jelentősen magasabb, mint a főváros más kerületeiben. Természetesen a kerületen belül területenként különbözik (hot spots) az áldozattá válás kockázata.
Megállapítható, hogy a kerületben több olyan krízisterület is van (pl. Magdolna-, Orczy-negyed), ahol az ott élők gazdasági és társadalmi helyzete, életkilátásai, esélyei nagyon rosszak, amelyet elsősorban a lakosság alacsony iskolai végzettsége és ennek következményei indokolnak (itt a népesség egy harmada legfeljebb 8 általánost végzett). Az itt élők, elsősorban a gyerekek, a fiatalok nemcsak az áldozattá, hanem az elkövetővé válás tekintetében is súlyosan veszélyeztetettek szociális, gazdasági hátrányaik, kulturális, szocializációs környezetük miatt.
