Ön a   996166.     látogató
Bűnmegelőzés és áldozatsegítés
Budapesten
Józsefvárosi modellprogrammal | TÁMOP 5.6.1 C 11/1-2011-0002
Partnereink:
 
A projektről
Megvalósult programok
Hírek
Hasznos információk
Galéria / Videók
Letölthető dokumentumok
Partnerek
Elérhetőségek
     
A projektről | Az áldozattá és elkövetővé válás tényezői Józsefvárosban
ESEMÉNYNAPTÁR
Budapesten és vidéken
Január
1 P
2 Sz
3 V
4 H
5 K
6 Sz
7 Cs
8 P
9 Sz
10 V
11 H
12 K
13 Sz
14 Cs
15 P
16 Sz
17 V
18 H
19 K
20 Sz
21 Cs
22 P
23 Sz
24 V
25 H
26 K
27 Sz
28 Cs
29 P
30 Sz
31 V

Az áldozattá és elkövetővé válás tényezői Józsefvárosban

Civil szervezetek jelenléte

A veszélyeztetett és áldozattá vált nők és prostituált nők komplex gondozását ellátó szervezet a Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány (a továbbiakban: MEJOK). A szervezet 2006 óta áll szerződéses viszonyban az Igazságügyi Hivatallal/Szolgálattal, mint a jogi segítségnyújtásban tevékeny, 1515. számú jogi segítő szervezet. Ügyfeleket elsősorban polgári és közigazgatási eljárásokban, de – szükség esetén – büntetőeljárásban is képvisel.

A szolgáltatás helyszíne a MEJOK józsefvárosi ügyfélszolgálata, ahol jelenleg jogi segítő félfogadás és alacsonyküszöbű szolgáltatás (Józan Babák Klub Alternatív Terhesgondozás és Családgondozás) érhető el.

Az alapítvány gyakorlatában a jogsegély szorosan összekapcsolódik alacsonyküszöbű addiktológiai ellátási tevékenységgel, mivel az e szociális ellátásban megjelenő kliensek érdekérvényesítő képessége gyenge, életvitelük sokszor kriminális, akár elkövetőként, akár áldozatként, illetve sokan a legegyszerűbb hivatali eljárásokat sem képesek végigvinni, például pszichés sérülés vagy írástudatlanság miatt.

A józsefvárosi ügyfélszolgálaton elsősorban droghasználatban érintett nők, kiemelten várandós vagy gyermeket nevelő nők jelennek meg, akik általában alacsony iskolázottságúak, önálló – legális – jövedelemmel nem rendelkeznek, sokuknak nincs lakása, s többnyire szívességi lakáshasználók, akik egyaránt magas kockázattal válhatnak bűncselekmény elkövetőjévé, illetve áldozatává. 

Az alapítványnál megjelenő – aktuálisan vagy korábban – drogot használó nők tetemes része legalább időszakosan prostitúcióból szerzi vagy szerezte meg az önmaga, nemritkán gyermekei, testvérei, más hozzátartozói eltartásához szükséges bevételét. Ez önmagában is kényszerű magatartás, hiszen nincs reális alternatívája, de gyakori, hogy a családtagok „elvárása” is ez a fajta pénzkereset. Úgy tűnik, a prostitúcióból akkor lehet sikeresen kiléptetni egyes klienseket, ha megfelelő jogi tanácsot, lelki gondozást, tágan értelmezett szociális esetmenedzselést (pl. intézményi lakhatás, oktatás, munkahely stb. szervezése) kapnak az alapítvány munkatársaitól. Bármelyik elem önmagában elégtelen lenne, mivel egy teljes életforma-váltásra van szükség az eredményességhez.

Más oldalról, a női ügyfelek körében jellemző, hogy olyan kapcsolatok sorozatában élik magánéletüket, amelyekben a partner lelkileg és fizikailag is bántalmazza őket. Az ilyen körülmények között előforduló verésekről, szexuális erőszaktételekről, különféle kényszerítésekről jobbára önsegítő kiscsoportokban tudnak megnyilvánulni. A sorstársközösségben lehetővé válik a gyakran súlyos társfüggőség jegyeit mutató, általános magatartásminták felismerése, ilyen módon az áldozat önmagára és a sorstársra való reflexiója, az életvitel megváltoztatására vonatkozó lehetőségek, tervek, tapasztalatok egyeztetése, kicserélése, ami javítja a további segítségkérés és - elfogadás esélyét is.

Oldal 7/9 « Előző    [ 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 ]    Következő »
     
Copyright © Minden jog fenntartva.   Budapest Főváros Kormányhivatala   2013. Oldaltérkép