Áldozatsegítés, az Áldozatsegítő Osztály
Áldozatsegítés
Az áldozatsegítés és a kompenzáció szempontjai az 1970-es években jelentek meg az európai országok büntetőpolitikájában. Magyarország az 1989-es rendszerváltásig nem biztosított a bűncselekmények áldozatai számára külön elbánást. Ezt követően egyrészt – a szociális segélyezés körében – az önkormányzatok a biztosítottak anyagi támogatást a bűncselekmények áldozatai számára; másrészt a nyugat-európai áldozatsegítő szervezetek mintájára a civil szervezetek nyújtottak speciális segítséget pl. a szexuális erőszak, a családon belüli bántalmazás áldozatainak.
Az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Unió dokumentumainak elveit, ajánlásait és célkitűzéseit elfogadva a magyar kormány 1999-ben – az első, kifejezetten az áldozatok segítésével kapcsolatos állami feladatokról szóló hazai szabályozásként – elfogadta a 1074/1999. (VII. 7.) Korm. határozatát, amely kiemelten foglalkozott az áldozatok kárának megtérülésével és a mellékletében kitért az állami kárenyhítés konkrét szabályaira is (így pl. felsorolta az állami kárenyhítést megalapozó súlyos, erőszakos bűncselekményeket). Az eljárások lefolytatását a bűnmegelőzési céllal létrehozott Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítványra bízta.
Az állami kárenyhítéssel kapcsolatos feladatokat – a törvényi szintű szabályozás hatályba lépéséig – az Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítvány (később jogutódja, a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány) látta el 2001-2005. december 31. között. (Az egyes erőszakos bűncselekmények következtében sérelmet szenvedettek állam általi kárenyhítésének szabályairól szóló 209/2001. (X. 31.) kormányrendelet alapján).
Az Európai Unió Tanácsa által 2004. április 29-én elfogadott, a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló irányelv (2004/80/EK) szerint a szándékos, erőszakos bűncselekmények áldozatai állami kárenyhítésben részesülhetnek attól az államtól, amelynek területén a bűncselekményt ellenük elkövették.
Az irányelv a kárenyhítés tárgykörében a tagállamok számára kifejezett jogalkotási kötelezettséget ír elő, a kárenyhítési rendszerek működése kezdetéül 2006. január 1-jét szabva határidőként. Az elvárásnak Magyarország határidőre eleget tett, a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) elfogadásával, majd 2006. január 1-jével az állami áldozatsegítő szervezet felállításával.
Az Ást. ezzel megteremtette a már áldozattá vált személyek részbeni, állam általi kártérítését, valamint az érdekérvényesítés keretében (az áldozat olyan személyre szabott segítséget kap, amely leginkább igazodik a bűncselekmény következtében kialakult állapotához) bizonyos mértékig megvalósuló áldozatsegítést.
